Egy másik szó ismerős


A „magyar” szó etimológiája

Vocabularium Sibiricum című szófejtő munkájában a magyar Madshar népnevet a szelkup — szamojéd mádschi, mači erdő szóval veti egybe óvatosan. Megállapítását ma már csak tudománytörténeti érdekességként tartják számon.

Van olyan vélemény is, miszerint a magyar szó régebbi, vegyes hangrendű formái — e szóalakok a Használatban lehettek már a honfoglalás előtt, ám ha sokkal előbb meglettek volna, akkor már korábban el kellett volna tűnniük. Valószínűleg volgai magyar tolmácsokat alkalmaztak, kik madzsarnak nevezték magukat.

"ismerős" szinonimái:

E egy másik szó ismerős azután a mongolok elterjesztették keleten. A szó vándorútját követni tudjuk perzsa és kínai forrásokban, s utóbb a szóban forgó névalak feltűnt más kútfőkben is. Az alábbi magyarázatoknak nemigen van szilárd magva; mindegyikük feltételezések rendszerére épül.

Megfogalmazásuk körülményes, mondanivalójuk igen nehezen emészthető. Ama körülmény, hogy csak a manysik neve hasonlít a magyarokéhoz, Reguly szerint azt mutatja, hogy e név az urálifinnugor és ugor nyelvi egység felbomlása után alakult ki. Vagyis azon időből származik, amikor a magyarok már csak a manysikkal éltek szorosabb kötelékben. Létezik azonban a magyarhoz hasonló szó — csoport megjelölésére szolgál — a hantik között is, s eszerint lehetséges, hogy mégis közös ugor kifejezésről van szó.

A manysik exogám közösségekben, frátriákban élnek. Egyik közösségük neve mōś, a másiké pedig por. Egy másik szó ismerős mānśi megszólítás a manysik egész népességére vonatkozik.

A mōś elnevezést régebben a magyar népnév gyökerének tartották. A mōś név a hantiknál is megvan, az exogámia szokása azonban, úgy tűnik, csak a hantik között élő északi manysiknál létezik. Ennélfogva a szokást és az ehhez kapcsolódó megnevezéseket a manysik egy része a hantiktól vehette egy másik szó ismerős.

Ebből következtetve a mōś névnek még sincs köze a magyarok önelnevezéséhez. Akkor sem, ha a magyar és a manysi közös eredetű szó. Mindkettő gond nélkül egyeztethető lenne a magyar népnév magy elemével.

Eszerint a magyar név mesélőt jelent. A szóban forgó név talán úgy keletkezett, hogy az ugorok délre vándorolva idegen népekkel találkoztak, kiknek beszédét nem értették, csupán azt tudták, hogy valamiről beszélnek, mesélnek. Hasonló szellemben járnak el a szlávokakik nyemecnek, azaz némának nevezik a germán népeket.

E feltevés azonban nem ad magyarázatot arra, miképp öltötték magukra a magyarok az eredetileg másokra, érthetetlen nyelvet beszélőkre használt szót. Mintha csak a szlávok magukat kezdték volna el nyemecnek nevezni. Az er kifejezés lényegében minden r hangot és az r-rel hangtanilag összekapcsolható mássalhangzót magában foglaló szóval rokonítható.

E szó közepén hangrés van, két magánhangzó találkozik, s ezt a magyar nyelv nemigen tűri. Ilyenre nincs példa. Van ugyanakkor er török szó, melynek jelentése ember. Az azonban még kevésbé valószínű, hogy egy finnugor nyelvű nép neve félig finnugor, félig török legyen. Az átvétel azon időben keresés nő ruha ékszerek, amikor a lovas életmódot is átvettük az iráni népektől az Aral-tó környékén. Eszerint tehát a magyar név régi indoeurópai szóban gyökerezik, mely nem csak Irán, hanem Írország Éire, Éirinn nevében is megtalálható.

Lehet ez például egy ugorokhoz csatlakozott finnugor nép neve.

fiatal hajadon találkozó

Van is ilyen névnek nyoma a manysik között, akik az északi manysikat mańś-jōren névvel illetik. A szó első eleme a manysik saját neve, a jōren szóelem jelentése pedig szamojéd.

Akadnak azonban olyan kifejezések, amikre nekünk nincsenek megfelelőink. Érzések, amiket csak körbeírni tudunk.

Ezen magyarázat ellen szól, hogy eléggé furcsa lenne, ha az er szó a magyarban egyszerre lenne ember jelentésű közszó — ahogy máig is az —, és egy idegen nép neve. Nyelvtörténeti szempontból akadálynak látszik, hogy az előbbi feltevés kiagyalója az er är néppel való találkozást az Uráltól nyugatra képzeli el, ám nincs nyoma annak, hogy ekkor a magyarság ott tartózkodott volna.

Egy másik szó ismerős a már említett két közösséget mōś és por ismerhetjük fel bennük. Egy másik elmélet az ugorokhoz, illetve magyarokhoz csatlakozott er népben az alánok egyik törzsét, az er nevűt látja.

hanover találkozik

A szóban forgó egyetem nők megismerni Hérodotosz tudósít az i. Harmatta feltételezése szerint a iürkák ősmagyarok voltak, akik a jelzett időben a Káma mentén éltek.

Az angol szlengszótár alapjai: 10+10 kifejezés, amit jó tudni

Nevezett szerző ugyanezen értelmet tulajdonítja a türk ogur szónak is. A magyarok — az elmélet megalkotója úgy véli — indoiráni lovas népességgel kerültek kapcsolatba, akik Manu nemzetségéből valónak nevezték magukat. Egy idő után az életmódot váltó ugorok maguk is ezt vallották. Felmerül a kérdés, hogy az ugor népek a manu szót együtt vették-e át, vagy külön-külön, egymástól függetlenül. A hanti, manysi és magyar szó egyeztetési nehézségei inkább arra utalnak, hogy külön-külön.

különbség ismeretség és barátság

A Manutól származó kifejezés avesztai nyelven Manuš. A szóátvételnek akkor kellett történnie, amikor még megvolt a magyarban az ńć nycsj mássalhangzó-kapcsolat, melyből egy ɜ̃ mássalhangzó közvetítésével gy hang lett. E változásban viszont már török jövevényszavak pl.

Amennyiben a szóban forgó kifejezéseket sikerülne a Manu népe szókapcsolatból származtatni, akkor a fentebb vázolt magyarázat összekapcsolná a méd, madhja nevet a magyarok megszólításával. Esetleg — ha bizonyítani lehetne, hogy a feltételezett népvándorlások a megfelelő időben megtörténtek — a médek is lehetnének az andronovói kultúra egyik népe.

Madhja Prades — jelentése középső tartomány —, értelmével egyezően India középső részén található. A megye a magyar nyelvben az ősszláv media középhasonló hangzású szlovén mezsgye szavunk pedig ennek bolgár—szláv mezsda alakjából ered. Az obi-ugorokat a középkori szomszédok éppen azért nevezték el ugornak, mert annyira eltörökösödtek, hogy már ogurnak tűntek a kívülállók szemében.

A magyarokat gyakran nevezték onogurnak, ennek maradványa a szláv venger szó is.

párbaj kvíz társkereső

A venger szóban a korai magyar számnév, a ven ismerhető fel, mely a tízes számot jelentette, és a mai magyarban is megvan a negyventől kilencvenig terjedő kerek számokban. A török nyelvekre jellemző módon a magas és mély hangrendű változatok egyszerre léteztek, egyszerre változtak, és a középkori vegyes hangrend tévedés eredménye.

Nem társneve ember szavunknak, nem utal a magyarok származási helyére, jellemző tulajdonságaira stb.

10 érzés, amire magyarul nincsenek szavak

A magy szótő sem jelent nyelvünkben semmit, nem alkot szóbokrot. Csupán az -ar névképző ismerős a szó végén, jóllehet ugyanez a törökben is megvan hasonló szerepben. Következésképpen a magyar vagy idegen eredetű szó, vagy magyar eredetű ugyan, de idegen ajkú beszélők körében eredeti alakját elvesztette. Ezen idegenek, jó eséllyel, török nyelvű atyánkfiai lehettek.

zarzis nő keres férfit

Madzsaroknak, magyaroknak nevezték magukat, korábban pedig kavaroknak és szabaroknak szabartoi aszfaloi: állhatatos szabarok. Létezését csupán közvetett bizonyítékok támasztják alá.

Hiába az angol nyelvtan alapos ismerete, könnyen belefuthatsz olyan kifejezésekbe, melyeket még életedben nem hallottál. Hiszen akárcsak mi, az angolajkúak is szeretik cifrázni, azaz különféle szlenggel feldobni a nyelvüket. Ezek ismerete pedig nemcsak akkor jön jól, ha valamelyik országban jársz: akkor is használhatod őket, ha angolul kell levelet írnod egy barátodnak, vagy éppen egy üzleti SMS-t szeretnél kicsit közvetlenebbé tenni.

Egyike ezeknek Jákútarab utazó tudósítása a baskírokról. Jákút meghatározása szerint bāšġird egy ország Konstantinápoly és Bulgár között. Eszerint az említett név a Kárpát-medencében élő magyarságra hivatkozik. Az — Bizánccal szövetkezve megkeresztelkedett, s hazatérve népét is meg akarta téríteni.

Összetörette s beolvasztatta aranyból és ezüstből készült istenképeiket. A természethívő bolgárok vallási vezetői fellázadtak ellene, megölték, és testvérét Mouageriszt Μουαγερης választották uruknak.

E történetet, illetve főszereplőinek nevét Jóannész Malalasz és Hitvalló Szent Theophanész is feljegyezte. Moravcsik Gyula úgy véli, hogy a Mouagerisz név, a krónikáinkban szereplő Magor személy- illetve Megyer casablanca találkozik lány valamint a hetumoger népnév kapcsolatban lehet egymással.

Minthogy pedig a név a névadó ős, illetőleg a Megyer törzs nevével megegyezik, ez az egyezés a kutrigurok és az ősmagyarság közti esetleges kapcsolatokra irányítja a figyelmünket. Czuczor Gergely és Fogarasi János munkája, A magyar nyelv szótárailletve annak Magyar 1 szócikke részletesen értekezik e kérdésről. Tárgyalják Horvát István szófejtését, mely szerint a magyar szó jelentése mageresztő, magvető.

Megjegyzik, hogy e szómagyarázat egybecseng a hagyományos magyar néplélek rátartiságával, büszkeségével, erősítvén mindkét értelmezés egyidejű érvényességét. Attól függően, hogy mellékneves vagy birtokos a szerkezet, a magyar nép összetétel lehet életerős nép, illetve az életerő népe.

A magyar szó korai előfordulásai[ szerkesztés ] Perzsa és arab szövegekben — VIII, ; — Györffy I, ; Györffy I, —1 ; Az Erdélyi magyar szótörténeti tár alapján[ szerkesztés ]