Karlsruhe egyetlen esemény
EUobserver A német alkotmánybíróság szerint a demokrácia és a jogállam csak a partner know kérni államokon belül létezhet.
Politikailag érzékeny döntést hozott az Európai Bizottság amikor úgy határozott, kötelezettségszegési eljárást indít az EU legnagyobb tagállama, Németország ellen. A döntés a Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent egykori főnökével és mentorával, Angela Merkel kancellárral állítja szembe. A vita tárgyát pedig az képezi, hogy Karlsruhe vagy Luxemburg testesíti-e meg az utolsó szó jogát az uniós joggal kapcsolatos kérdésekben?
Az alkotmánybíróság gondolatmenetét azzal tette igazán kerekké, hogy az Európai Bíróság hatáskörét is megkérdőjelezte. Megállapította, hogy nem az Európai Bíróságot illeti az utolsó szó joga uniós kérdésekben, vagyis azt nyomatékosította, hogy Karlsruhe elsőbbséget élvez Luxemburggal szemben. Ugyanazon szerződéseket értelmezik, mégis ellentétes eredményre jutnak.
A legvalószínűbb magyarázat az, karlsruhe egyetlen esemény a jogászok alapvetően más szemszögből közelítik meg a kérdést. A német alkotmánybíróság döntéseiből kiderül, hogy a német bírák érvelésének kiindulópontját a nemzetközi kapcsolatok hagyományos paradigmája, a vesztfáliai rendszer jelenti.
E megközelítés következménye az, hogy a demokrácia és a jogállam csak a szuverén államok határain belül létezhet. Ebből következik az is, hogy az államok által létrehozott szervezetek nem működhetnek demokratikus alapon. Vagyis a világ más részein működő nemzetközi szervezeteknek, így például a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének vagy az Afrikai Uniónak nincsenek állampolgáraik, illetve demokratikus törekevéseiket sem.
