Selbstdarstellung társkereső
Pusztai:Bologna CE. A tanulók osztályközösségekben tanulnak, az osztályok iskolai keretben működnek … Ugyanazon iskolákban tanuló diákok tanulmányi tapasztalatai nem függetlenek egymástól. Az a meggyőződésünk, hogy az oktatás világában ennek a mechanizmusnak a többi társadalmi tevékenységhez képest sokkal fontosabb szerepe van.
Érdeklődésünk homlokterében az áll, hogy az oktatási rendszerben való előrehaladás során a közismerten hatékony tőkefajták mellett az eddig — főként a hazai munkákban — kevésbé vizsgáltak, például az egyént körülvevő kapcsolati struktúrák által teremtett erőforrások mekkora befolyással rendelkeznek selbstdarstellung társkereső oktatás különböző szektoraiban tanuló fiatalok körében.
Az oktatás világában oly erős mikrokörnyezeti meghatározottság révén előálló forrásokat a fogalom körül kialakult tudományos diskurzusban állást foglalva társadalmi tőkének neveztük. Kérdésfeltevésünket az teszi indokolttá, hogy az oktatás- nevelésszociológiai kutatásokban a legerősebb magyarázó erővel bíró kulturális tőke reprodukciójának vizsgálata elsősorban az izolált egyént tekintette az elemzés tárgyának.
Így a figyelem az egyéni viselkedést magyarázó tipikus demográfiai és státustényezőkre korlátozódik, a statisztikai feldolgozáskor a hangsúly az individuális cselekvést előrejelző vagy okozó változók kiválasztásán és összemérésén van.
Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja az egyén önálló döntéseinek kialakulásában a konkrét társadalmi kapcsolatok szerepét. Mivel meggyőződésünk szerint az egyes tanulók iskolaválasztása, illetve iskolai teljesítménye nemcsak a vertikális társadalmi struktúrában elfoglalt helyzet és az egyéni döntések selbstdarstellung társkereső — hiszen mindezeket erőteljesen módosítja a konkrét társadalmi környezet egyéni magatartásra gyakorolt hatása —, a különböző iskolafenntartókhoz tartozó tanulók társadalmi hátterének feltárásakor a kapcsolatháló-elemzés szemléletmódját is érvényesíteni kívántuk.
Így a magyarázatkeresésben 1 Lee, Ezt a megközelítésmódot aktuálissá teszi az is, hogy az utóbbi évtizedben jelentős változás következett be a nemzetközi oktatáspolitikában. Mialatt egyértelmű, hogy az iskola nem képes konkurálni a különböző új szocializációs ágensek hatásával, az oktatáspolitikusok részéről olyan igények fogalmazódtak meg az iskolával szemben, hogy az segítsen megoldást találni néhány égető társadalmi problémára.
Az oktatási rendszert érintő új kihívások nemcsak tudásközvetítésről, hanem érték- és normaközvetítésről, magatartásminták kialakításáról szólnak. Egyik új kívánalom, hogy az oktatás erősítse az egyének társadalmi beágyazottságát és kedvezően formálja a tanuláshoz és a munkához való viszonyt, hiszen mindez nem magánügy többé.
Egy másik, sokat hangoztatott igény, hogy az iskola ne csak egy állás elérésére készítse fel a tanulókat, hanem arra is, hogy képesek legyenek kezelni társas kapcsolataikat, megőrizni mentális egészségüket, és felelősséggel végezzék munkájukat. Emellett a modern országok a politikai érdeklődés, az állampolgári aktivitás, a közösségi értékek iránti érdeklődés és az önkéntes tevékenység csökkenésével is küszködnek a fiatal korcsoportban.
Ez a demokratikus deficit összefüggésben áll a közintézményekbe vetett bizalom selbstdarstellung társkereső, valamint a környezet és a jövő kiszámíthatóságának megrendülésével, ami a normákkal és a törvényekkel kapcsolatos szkepticizmust vonja maga után. A társadalmi kohézió erősítése is sokat emlegetett iskolai feladat a multikulturális társadalmakban.
Különböző okokból bevándorlás és munkanélküliség növekszik a hátrányos helyzetű csoportból származó tanulók aránya az iskolában, akik közül sokak az itt megszokottól eltérő kultúrát képviselnek. A sokat emlegetett tolerancia — úgy tűnik — nem képes megfelelően kezelni ezeket a jelenségeket, mert a gyakorlatban legfeljebb közömbösségként jut érvényre az aktív szolidaritás és a online barátok találkozik törődés helyett.
Mindezek az új igények kiterjesztik az iskola funkcióját a kulturális tőke felhalmozásán túlra, a társadalmi kapcsolatok erősítésére, sőt ráébresztenek arra, hogy a kulturális tőke fejlesztésének feltétele a társadalmi tőke növelése.
Az utóbbi tizenöt évben több volt szocialista országban is pluralizálódott az oktatási intézményhálózat, ezért a különböző iskolafenntartókhoz tartozó iskolák összehasonlítása nemzetközi viszonylatban is elvégezhetővé vált. Ahol a jogi háttér lehetővé tette, a nem állami egyházi és más civil szervezetek részéről volt kezdeményezőkészség és vállalkozókedv az iskolaalapításra, valamint a társadalmi környezet igényelte ezt, és az oktatáspolitikusok sem fékezték, ott ma egyházi vagy alapítványi iskolákban is folyik a munka.
A finanszírozás körüli viták és bizonytalanságok ellenére a rendszer stabilan működik. A nemzetközi szakirodalomban a legtöbb elemzés a felekezeti fenntartók intézményeinek hatékonyságával, diákjainak teljesítményével foglalkozik. Az eddigi vizsgálatok alapján sokak számára lassan selbstdarstellung társkereső válik, hogy a felekezeti iskolák tanulói relatíve magas tanulmányi teljesítményt nyújtanak.
A hazai felsőoktatási felvételi statisztikákat elemezve megállapítható, hogy az iskolai pályafutás leginkább meghatározó szelekciós pontján a hazai felekezeti iskolák tanulói a kilencvenes évek folyamán évről évre egyre eredményesebben szerepeltek, sőt az innen felvettek 8 Pusztai:Bologna CE.
Ezek a kutatási eredmények összhangban vannak a nemzetközi oktatásszociológiai szakirodalomból ismert tényekkel, amelyek a selbstdarstellung társkereső teljesítmények szektorspecifikus különbségeit mutatják. Ebben a könyvben arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyiben érvényesek ezek a selbstdarstellung társkereső Magyarország északkeleti, hátrányos helyzetű térségében, illetve a szomszéd országokban, Románia és Ukrajna e régióval határos térségeiben.
Feltételezésünk szerint a tanulók közötti teljesítménykülönbségek túlmutatnak a felekezeti és nem felekezeti, nemzeti kisebbségi és többségi középiskolások kulturális tőkével való ellátottságának eltérésein. Az érzékenyebb megközelítés érdekében a társadalmi tőke elméletét és megközelítésmódját vontuk be az elemzésbe. A könyv a következő részekre tagolódik: először a társadalmitőke-elmélet nevelésszociológiai aspektusait, majd a tanulmányi teljesítmények szektorközi különbségének kutatástörténetét gondoljuk végig, ezután azt vizsgáljuk, hogy az északkeletmagyarországi határok mentén három ország területén elhelyezkedő magyar tanítási nyelvű közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok milyen hagyományosan elismert, illetve eddig kevéssé feltárt tőkefajtákkal rendelkeznek.
Ezt követően arra koncentrálunk, hogy teljesítménykülönbségeik kapcsán beszélhetünk-e szektor-hatásról, és ha igen, ez a jelenség milyen tényezőkkel magyarázható. Köszönetet mondunk mindazoknak, selbstdarstellung társkereső segítették munkánkat.
A tervben lévő videókról - HÍREK 02
Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola oktatóinak, Dobai Zsoltnak, Oláh Gábornak és Szabó Zoltán Attilának, a PKE munkatársainak, akik a határon túli mintakiválasztáson és adatfelvételen dolgoztak; a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja vezetőjének, Selbstdarstellung társkereső Tamásnak, aki a mű kéziratát véleményezte, a Regionális Egyetem kutatócsoport tagjainak, akik az adatbevitel munkálataiban osztoztak, Murvai Lászlónak, Róbert Péternek, Fényes Hajnalkának, Flóra Gábornak és Molnár Eleonórának, akik az elemzés gondjai közben adtak hasznos tanácsokat, valamint Hrubos Ildikónak és Tomka Miklósnak, akik a könyv alapját képező habilitációs értekezést bírálták.
A társadalmi tőke és az oktatás világa A társadalmi tőke népszerű és sokat vitatott fogalmának karrierje a nevelésszociológiából indult el, a hazai oktatáskutatás azonban a legutóbbi időkig kevéssé hasznosította. Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, a nevelés- és oktatásszociológiai kutatásokban milyen szerephez jut a társadalmitőke-elmélet és a kapcsolati szempontú megközelítés. Ennek érdekében először a társadalmi tőke fogalmának kialakulásával, a fogalom körüli vitákkal, a kapcsolathálózati megközelítés nevelésszociológiai és a szektorközi kutatásokban való alkalmazhatóságával foglalkozunk.
Bemutatjuk, hogy az európai és a hazai oktatáskutatás hogyan tette meg az első lépéseket a fogalom befogadásáig, elsősorban az iskolafenntartó szektorok közötti teljesítménykülönbségekre keresve a választ, amikor a régi, jól bejáratott elméletek alapján álló magyarázatok működése csikorogni kezdett. Arra is fény derül, hogyan sarkallja ez a tapasztalat a kutatókat arra, hogy tovább keressék azokat a tényezőket, amelyek képesek ezeket a szigorú reprodukciós determinizmusokat módosítani.
Ez a válasz az oktatáspolitika számára különösen fontos Európa keleti felében, selbstdarstellung társkereső a társadalom alacsonyan iskolázott rétegeiből kikerülő tanulók száma nő, s a különböző társadalmi státusú tanulók integrálásának kísérletei nem vezettek a probléma megoldásához. A névadó és elméletalkotó atyák népes tábora, a definíciók bősége s az empirikus vizsgálatok gazdagsága miatt sokféle megközelítés létezik.
A kutatók attól függően is máshová helyezik a hangsúlyt, hogy milyen kérdést vizsgálnak az elmélet segítségével.
Az alábbiakban az iskola világának releváns összefüggéseire koncentrálva mértéktartó összefoglalást kívánunk adni az elmélet azon vonulatáról, melyet az oktatáskutatásban kiindulópontnak tekinthetünk. A tőke — eredetileg közgazdaságtani — fogalmának jelentése már a Lengyel—Szántó, Az oktatásszociológiai kutatásokban, melyek általában arra a kérdésre keresik a választ, hogy selbstdarstellung társkereső az oka az egyéni iskolai pályafutások változatosságának, a különböző tőkefajták — elméleti irányzatoktól függetlenül — igen nagy jelentőségre tettek szert a magyarázatkeresésben.
A fogalom gyökere szorosan kapcsolódik az oktatás világához. A közösséghez való tartozás iskolai eredményekre gyakorolt hatásáról, erejéről a Hanifan Dewey híve volt, elképzelhető, hogy tőle vette át az elnevezést.
Marx korabeli követői abban értelemben használták a társadalmi tőke fogalmát, hogy az keresse női toulouse társadalom egészének a dolgozók által megtermelt s a fogyasztás után megmaradó gazdagságát, vagyis a közös javak közös hasznát jelentette.
Dewey mindezt az emberiség által felhalmozott szellemi javakra alkalmazta. Ő az iskolát tartotta a közösségi nevelés, a közösségképzés központjának. Hangsúlyozta a közös iskolai munka közbeni szimpátián és együttműködésen alapuló kapcsolatteremtés fontosságát, mely áthidalhatja a társadalmi törésvonalakat. Az iskola aktivista átformálása társadalomkritikájának megnyilvánulása volt, a fokozódó individualizmusra, az atomizálódásra, az egyént felmorzsoló nagyvállalatok pusztító hatásaira keresett ilyen módon megfelelő választ.
A demokráciát veszélyeztető makroszintű folyamatokkal szemben a lokális demokráciában látott kiutat, hiszen singletrail witten társadalmat nem tömegként, hanem olyan szövetségként értelmezte, amelynek tagjai a demokráciát interakcióikon keresztül, selbstdarstellung társkereső intézményeik formálta közösségekben valósítják meg.
E gondolatmenetben nem nehéz ráismernünk Tocqueville nézeteinek az oktatás világára specifikált változatára. Dewey a selbstdarstellung társkereső közösséget is hasznos s kollektív cselekvést ösztönző erőforrásként értékelte, azonban Tocqueville-lal ellentétben a vallásosságot az egyén határtalan teljességre törő képzeletének termékeként értelmezte.
Abban a kiterjesztett értelemben, ami leginkább emlékeztet a mai jelentésére, Hanifan tanulmányában lehet a társadalmi tőke kifejezéssel találkozni: jóakaratról, jó barátságról, kölcsönös szimpátiáról és az egy helyen élő emberek és családok közötti kapcsolatról beszél, mely a fenti problémákat, valamint a világháború okozta általános bizalomvesztést és a bevándorlók integrációját megoldhatja.
A fogalom az es évekig lényegében eltűnt a társadalomtudományokból.
Our best textbooks
A kap - csolatokról — különösen a hagyományos kapcsolatokról — a társadalomelméletek az ötvenes-hatvanas években mint a modernizációt fékező jelenségekről beszéltek, amint azt a vallási közösséghez tartozás és a társadalmi mobilitás körüli vitákban látjuk. Lenski, A racionális döntések elmélete számolt a ugyan kapcsolatokkal mint a csere költségeit mérséklő tényezőkkel, de az általuk létrejövő kötelezettségeket többnyire túl- azok hasznát pedig alulbecsülte.
A településszociológusok és közgazdászok már a kapcsolatok tartós és jelentős befolyásáról írtak, s a chicagoi iskola hatása alatt alkotók műveiben visszatérő selbstdarstellung társkereső a lakóhelyi, szomszédsági környezet erőforrás jellege, igaz, visszahúzó ereje is. Bourdieu, Ő tehát a társadalmi tőkének osztályonként másféle hatását tételezi fel. A humán tőke túlzottan individualisztikus értelmezését bíráló közgazdász, Loury is alkotott a hetvenes évek végén egy társadalmitőke-definíciót: ő azokat a családon belüli és környezeti forrásokat foglalta össze ezzel a fogalommal, amelyek beépülnek az egyén emberi tőkéjébe, azonban ezeket — akárcsak Bourdieu — egyértelműen egyéni forrásokként értelmezi.
Bourdieu tőkeformákról szóló tanulmánya ban jelent meg, s Coleman is az es könyvében említi először. A két elmélet különbözősége és az a tény, hogy ritkán hivatkoznak egymásra, arra vall, hogy nem átvételről, hanem párhuzamos fejlődésről van szó.
- Szeretnék találkozni vele jobban
- Mi lehet megismerni egymást francia
- Ja még egy dolog: a vizsga összértéke tehát pont.
- Pécs, 2 Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia 4.
- Pusztai_Bologna scleroderma.hu - Campus-lét - Debreceni Egyetem
- Tatej Szerelem felvonulás Berlinben.
Coleman, Őket követve a főként a civil társadalom teremtette társadalmi tőkével foglalkozó Putnam fejlesztette tovább a fogalmat a kilencvenes évektől. Bourdieu, Bourdieu-nél a három tőkefajta interakcióban van, s a társadalmi tőke nem közelíti meg a gazdasági vagy a kulturális tőke hatékonyságát, hiszen a modern társadalom egyik domináns mezője a gazdaság, s a mezők különböző tőkékkel rendelkező pozícióban levő individuumok és viszonyok konfigurációi.
A tőkék konverziója végső soron egyértelmű és tartós viszonyokat eredményez, mert mindenfajta tőke elosztása elsősorban a gazdasági tőkével való egyenlőtlen rendelkezésben gyökerezik, melynek felhalmozása történetileg meghatározott. A gazdasági tőke kulturális tőkére való tömeges konvertálása a modernizáció kihívására adott válasz, s az iskolarendszer hatékonyan legitimálja a kulturális tőke újratermelődését.
Ez az elmélet az iskolai sikert a családi kulturális selbstdarstellung társkereső eredményének tekinti, akár különböző szintű iskolai végzettség, akár birtokolt kulturális javak, akár műveltség vagy kifinomult magatartás formájában áll rendelkezésre. A kulturális selbstdarstellung társkereső mértéke a tanulmányi beruházási stratégiákat is meghatározza, mégpedig nem csupán a tanulmányi eredmények által, hanem oly módon, hogy a társadalmi osztályoknak speciális habitustípusaik alakulnak ki, melyek többek között a jövővel és a munkavégzéssel, iskolával kapcsolatos tartós beállítódásokból állnak.
Ez utóbbiak közé sorolható például az iskolai tudáshoz kapcsolódó viszony és az iskola igénybevételére való hajlandóság is. Vagyis ez az elmélet a tudati tényezőket is a kemény strukturáló 12 Pusztai:Bologna CE. Róbert, Saját interpretációja szerint Colemanre több elmélet is selbstdarstellung társkereső hatást gyakorolt: az emberitőke-elmélet, a csereelmélet és a racionális cselekvéselmélet.
A tanulás közösségi és egyéni finanszírozását az emberi tőkébe való befektetésként értelmező humántőke-elmélet Schultzmajd Becker nyomán jól mérhető oktatásszociológiai hipotézissé fejlődött.
Please click here if you would like to read this in our document viewer! Multimédia, online médium és internet 4 …………………… Az internet múltja és jelene ………………………. Az internet szolgáltatásai ……………………….
Coleman a fenti elméletek szintézisére törekedett. Nézete szerint a társadalmi rendszer viselkedését selbstdarstellung társkereső kell tárgyalni, azonban a célra orientáltság fogalmát az egyének szintjén kell értelmezni. Elméletének alapköve az egyéni szinten jelentkező szükségletek kielégítésére irányuló szándékos cselekvés.
S mivel ebben a felfogásban a társadalom egyénekből és azok kapcsolataiból áll, a célok és az érdekek is egyéni vagy közösségi cselekvőknek tulajdoníthatók, s a társadalmi jelenségek e döntések hatásaiként értelmezhetők. Coleman kísérletet tett egy olyan elmélet megalkotására, amely a racionális, célkitűző cselekvés alapelvének elfogadása mellett a konkrét társadalmi környezet kontextusának szerepét és módosító hatását is hangsúlyozza, hiszen az egyéni szükséglet-kielégítésre irányuló folyamatok a környezetben realizálódnak.
Ezzel magyarázatot adott nemcsak az egyéni cselekvésre, hanem a társadalmi struktúra formálódására is. Ennek alapján értelmezte az iskolában lezajló folyamatokat, s úgy vélte, hogy az egyes tanulók iskolaválasztása, illetve iskolai teljesítménye nemcsak a vertikális társadalmi struktúrában elfoglalt helyzet és az egyéni döntések eredménye, mert mindezeket erőteljesen módosítja a konkrét társadalmi környezet egyéni magatartásra gyakorolt hatása.
Coleman rendszerében is három tőkefajta jelenik meg, melyek többé-kevésbé párhuzamba állíthatók a három Bourdieu-i tőkekategóriával. Az általa fizikai vagy tárgyi tőkének nevezett fogalom nagyjából-egészében a gazdasági tőkével egyenértékű. A tőkefajták definiálásával Bourdieu szándéka a gyakorlat általános közgazdaságtanának létrehozása volt, a társadalmi folyamatokat tehát leginkább klasszikus közgazdaságtani fogalmakkal látta jónak értelmezni, Coleman viszont inkább több közgazdasági irányzat és társadalomelmélet szintézisére törekedett.
Döntő különbség felfogásuk között, hogy a colemani társadalmi tőke felhalmozása nem vezet mások kizsákmányolásához. Az átválthatóság itt is működik, azonban Coleman szerint nem a gazdasági, hanem a társadalmi tőke váltható át legjobban humán tőkévé. Bourdieu a társadalmi tőkét a konfliktusos mezőben összeütköző egyének Bourdieu,Coleman a társadalmi csere rendszerében selbstdarstellung társkereső együttműködő cselekvők kapcsolatainak tulajdonságaként selbstdarstellung társkereső Coleman, Bourdieu nagy hangsúlyt fektet a kapcsolatháló létrejöttének és fenntartásának mechanizmusaira, az ún.
A kapcsolatok révén létrejött csoport határai zártak, az új tagok belépése megváltoztathatja, adott 13 Pusztai:Bologna CE. Coleman keveset foglalkozik a kapcsolatháló kiépülésével. Legfeljebb a bizonyos értékek köré szerveződő közösség és a funkcionális közösség közötti különbségtételből következtethetünk arra a meggyőződésére, hogy a társadalmi tőkét leginkább az élő kapcsolatok működtetik, vagyis — hasonlóan a durkheimi társadalmi integráció fogalomhoz — a találkozások egy minimális mennyisége szükséges ahhoz, hogy éljen a bizalom, működjenek a normák, lehetőség legyen a szankciókra, vagyis a társadalmi tőke kifejthesse hatását.
Ennek leginkább a család, a lakókörnyezeti közösségek, az önkéntes csoportok és a vallási közösségek felelnek meg. A kapcsolattartásnak mind a formális, szervezeti keretek között létrejövő, mind az informális változatait effektívnek tartja. Bourdieu szerint az a kapcsolatok haszna, hogy növelik az egyén hitelképességét, elismertségét, így elsősorban az összekapcsolódó individuumok jellemzői biztosítják az erőforrásokat.
A szimbolikus tőke fajtái, a tekintély-tőke és a lekötelezettségi-tőke, melyet Bourdieu kapcsolati tőkének is nevez, Pokol szerint nagyjából szinonimái a társadalmi tőkének. Az egyén központi értéke az ismertsége és megbecsültsége, s az általa birtokolt társadalmi tőke nagysága két dologtól függ: a moz - gósítható kapcsolatok hálójának kiterjedtségétől, valamint annak a tőkének a nagyságától, melyet a vele kapcsolatban állók birtokolnak. Ezzel szemben Colemannél a struktúra jellemzői stabilitása, zártsága, sűrűsége, normákhoz való viszonya képeznek értéket, s a leggazdagabb tőkeforrásnak a kapcsolatháló kohézióját tartja, amikor egy egyén barátai szoros kapcsolatban vannak egymással is.
Bourdieu-nél az egyént érdekkövető, Colemannél a kapcsolati struktúra hatására módosult racionális cselekvés jellemzi. Fontos különbség közöttük a kapcsolatokból való profitálás szándékos vagy önkéntelen működtetésének megítélése. Bourdieu-nél a befektetési stratégiák eredménye a potenciális kapcsolati erőforrásokhoz való hozzáférés, ehhez szükséges a hálózatok felépítéséről, működéséről és működtetéséről, hasznosításáról szóló tudás.
Colemannél azonban a társas hálózatokat nem arra a célra hozzák létre, hogy társadalmi tőkét termeljenek velük, ezek más funkciót betöltő kapcsolathálók, vagy annak látszanak pl. Emellett az erőfeszítések selbstdarstellung társkereső a kapcsolatok nem járnak közvetlen haszonnal, viszont a közvetlen haszonról való lemondás több hasznot eredményez a jövőben, amikor a kapcsolattartásra nő keres lelki ember, látszólag elfecsérelt erőforrások selbstdarstellung társkereső, s ezzel a privát haszon korábbi egyensúlya helyreáll.
Bourdieu társadalmi tőkéjét újra kell termelni, a szakadatlan kapcsolattartás időbe és pénzbe gazdasági tőkébe kerül. Ennek számtalan formáját sorolja fel a szerző, közülük néhány a körutazások, vadászatok, bálok, exkluzív kulturális és sportrendezvények, klubok, előkelő lakónegyedekben lakás és elit iskolák látogatása stb.
A ráfordítás azonban profitot termel, sőt multiplikatív hatást gyakorol a ténylegesen rendelkezésre álló tőkére.
Szerelem felvonulás Berlinben. A "Love Parade" már nem lesz
Bour - dieu hierarchikusan felépített mezőben gondolkodik, s ismerd helgoland kapcsolatokkal való rendelkezés nem a mezőben egymáshoz viszonyulók közös tőkéje, hanem a hierarchiában 14 Pusztai:Bologna CE.
A társadalmi kapcsolatok megteremtéséhez társas hajlam szükséges, s a kapcsolatteremtés képességéről is mint a nagyvilági életre való tehetségről beszél. Ez a helyzet azt a lehetőséget is magában hordja, hogy a reprezentációval és selbstdarstellung társkereső felruházott személyek hatalmukat akár a csoport ellen is gyakorolhatják, melyet Bour - dieu a társadalmi tőke célelidegenedésének nevez. Coleman nem foglalkozik a kapcsolati struktúrákon belüli hierarchiával, hanem azt hangsúlyozza, hogy a struktúrához tartozók számára az is elérhető, ami individuálisan nem lenne az: a működőképes struktúra az azt alkotók egyéni célelérését is megkönnyíti.
Ha az egyén kilép a struktúrából, kárt okozhat a többieknek, mivel ezzel megszakítja az információ, a bizalom és a selbstdarstellung társkereső kontroll láncolatát. Ez azonban nem kizsákmányolás, mert a kilépő ezzel egyszersmind magának is kárt okoz.
Történelem
Coleman a csoporton belüli helyzetkülönbségeket a hierarchikusan strukturált nagycsaládi, illetve a hagyományos falusi környezethez köti, hangsúlyozza azonban a zárt kapcsolathálóban jól működő, az önérdek háttérbe szorítását előíró norma fontos szerepét, mely az önző tevékenységet szankcionálja. Mindezek alapján elmondható, hogy lényeges különbség van a két szerző társadalmi tőkeelmélete között, s ezeket a különbségeket az eltérő elméleti gyökerek — racionális és funkcionális cselekvéselmélet selbstdarstellung társkereső a marxi osztályelmélet nyomait hordozó mezőelmélet — magyarázzák.
Alternatív hipotézisekként szerepeltethetők egymás mellett az ezekből levezetett tapasztalati következtetések, de nem szabad összekeverni őket. Mi ebben a műben a colemani értelemben használjuk a társadalmi tőkét. Putnam a társadalmi tőke értelmezésekor a colemani szálon indul tovább, elsősorban azonban a normák és a bizalom állnak érdeklődése fókuszában, s működésük letéteményeseiként tekint bizonyos kapcsolati mintázatokra.
Az önkéntes nő keres nők utazási, az egyházak tőketeremtő funkcióját makrotársadalmi méretekben vizsgálja, vagyis hogy milyen okokkal magyarázható és milyen következményekkel jár az általuk teremtett társadalmi tőke csökkenése.
Putnam szerint a sűrű, lokális, multiplex hálózatokra jellemző belső szolidaritás helyett az egocentrikus laza kötésekre alapozott kapcsolatok váltak dominánssá, s mindez a társadalmi tőke általános csökkenéséhez vezetett.
A csökkenő társadalmi tőke elősegíti a közösség számára kártékony jelenségek elszaporodását, pl. Colemannel ért egyet abban, hogy a társadalmi tőkét teremtő, azaz produktív közösséget a szoros összetartó kapcsolatok alapozhatnak meg, s az ilyenfajta kapcsolatok nagyobb aránya teszi védetté a társadalmat az előbbi, nemkívánatos hatások ellen.
Longitudinális adatokat elemezve az önkéntes társulásokhoz való tartozás gyakorlatának selbstdarstellung társkereső modern társadalmakban való leépülését regisztrálja. A klasszikus önkéntes egyesületi, vallási szervezeti részvétel mellett a lakókörnyezeti, baráti, rokoni kapcsolatok lazulását is tetten éri. Mérései szerint a bizalom, a reciprocitás általánossága társadalmi méretekben gyengül, vagyis a társadalom tagjai csak akkor nyújtanak egymásnak segítséget, ha a szívesség árát lehetőleg azonnal le is vásárolhatják.
Ezt a kedvezőtlen folyamatot a gazdasági verseny, a család gyengülése, a földrajzi mo- 15 Pusztai:Bologna CE. Azonban a civil részvétellel, az önkéntes és a vallási csoporttagsággal együtt növekszik a bizalom és ennek következtében az altruizmus is. Az ezredforduló óta számos ilyen típusú szervezet OECD, Világbank dokumentumaiban fogalmazódik meg az a kívánalom, hogy az iskola a tudás- és kultúraátadás mellett a társadalmi tőke erősítését, növelését is végezze el.
Az a tapasztalat ugyanis, hogy a humán tőke állapotát és hatékonyságát erőteljesen befolyásolja az emberi kapcsolatok stabilitása, eljutott a kutatóintézetek falain túlra is.
