Silvester egyetlen freiburg, Luther Márton
Christian Streich scheitert an Stuttgarts Al Ghaddioui
Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. Budapest, Berlin, Stuttgart, Pécs, Religió, Paris, silvester egyetlen freiburg Századok, Innsbruck, Farkas, Vértes József, Gizella, Magyar- ország első királynéja.
Székesfehérvár, Besztercebánya, Ha a liturgikus reformról csak annnyit mondok, hogy a jelenlevők tevékeny részvételét akarja lehetővé tenni, ezzel csak külsőleg jellemeztem a feladatot. Vagyis hogy megemlékezünk Krisztus életéről, haláláról, feltámadásáról és mennybemeneteléről, s mindezt úgy elevenítjük fel, mint megváltásunk misztériumát, aminek mi magunk lettünk hordozói.
A liturgia belső természete szerint azt tükrözi, hogy Krisztus nemcsak közvetítője az isteni üzenetnek, hanem ő maga az. Általa a mennyei Atya nyúlt bele az emberi történelembe és végérvényesen üdvtörténetté tette, mégpedig úgy, hogy Krisztus istenemberi valóságában maga képviseli azt a természetfölötti rendet, ami földi létünk teljes megváltását tartalmazza.
Az eukarisztia tehát abban különbözik a többi szentségtől, hogy nem csupán az életnek és a megszentelődésnek egy mozzanatát ragadja meg, hanem úgy tartalmazza Krisztust, ahogy az egész embernek célja lett, vagyis megváltói szerepének teljességében.
Más részről viszont az emberben megvan a hajlandóság az egyszerűsítésre. A hivő és a teológus egyaránt hajlamos arra, hogy a misztériumok összhangjából kiragadjon egy-egy vonást és annak a fényében tekint vissza az egész valóságra. Amikor ma a teológusok újat akarnak mondani az eukarisztiáról, nem az újdonság keresése vezeti őket, hanem a teljesség megközelítésének vágya.
Ennek az eszmefuttatásnak is az a célja, hogy kiemeljen néhány olyan szempontot, amelyek közelebb visznek bennünket annak megértéséhez, hogy mi az eukarisztia az Egyház számára.
