Szabad egyetlen ember, Szabad akarat
David Hume [ szerkesztés ] Az én létezése mellett nem tudunk meghatározó érveket felhozni, tehát nem beszélhetünk szabad akaratról. Az ész sem előidézni sem megakadályozni nem képes semmiféle cselekedetet; erre csak a személyek képesek.
S mivel az ész a szenvedélyek fölött nem gyakorol befolyást, így a cselekvés erkölcsi szabályozása nem származhat az észből. Az indítékok és cselekvések között szükségszerű kapcsolat van.
Tehát az akarat nem szabad. Kant [ szerkesztés ] Kant szabadságnak nevezi az akarat önmeghatározását.
Szabad akarat
Ha viszont tőle idegen tényezők, például az érzéki szükségletek határozzák meg az akaratot, akkor nem lehet szabad, nem autonóm, hanem heteronóm, nem önmaga törvényadója, hanem idegen törvényeknek kénytelen engedelmeskedni. Az embernek az a rendeltetése, hogy az ész kormányozza az akaratát. Ez akkor válik lehetségessé ha tetteinek a mozgatórugói nem a hajlamok, az érzéki vágyak hanem a kötelesség, amelyet az ész ír elő. Az ész egyetemes érvényű törvényei, azaz az erkölcsi törvénynek kell parancsolni az akaratnak.
Ez az akarat amely az erkölcsiség észszerű parancsolatai motiválnak, kötelességből cselekszik. A hajlamból eredő cselekedetek csak kötelességszerűek, már nem teljesen szabadok.
[TOP 10] FURCSA JAPÁN DOLOG ✔ Amiről Még Nem Hallottál [MAGYAR TOP 10]
Schopenhauer [ szerkesztés ] Az ember, akárcsak a természet dolgai, a természettörvényeknek van alávetve. Cselekvéseink nem szabadok: az ember először megismer és azután akar, nem először akar és azután megismer. Mivel akaratunk nem szabad ezért fölösleges etikai törvények felállítása.
Az emberben fellehető morál a részvétből fakad: a másikban önmagamat látom, a másik szenvedéseiben az enyéimet vélem felfedezni. A jelenlegi filozófiai felfogások kategorizálása[ szerkesztés ] A determinizmus és a szabad ből 45 nehéz kérdésében két kérdés tehető fel.
Az egyik, hogy a determinizmus milyen kapcsolatban áll a szabad akarattal, például kizárja azt, vagy megengedi azt, vagy szükséges hozzá. A másik az, hogy ki mit gondol arról, hogy a világban a determinizmus vagy indeterminizmus működik.
Ezen felfogásoknak mindegyik variációja elképzelhető, mi csak a többek által vallott, jelentősebb kombinációkat soroljuk fel. Ezen kategorizálás után még különböző variációk lehetnek az etikai következményeket illetően, amely variációkat már nem bontottunk tovább.
Szabad akaratot tagadó deterministák[ szerkesztés ] A determinizmus szerint minden tény és esemény kauzálisan szükségszerű abban az értelemben, hogy nem lehetséges olyan tény vagy esemény, szabad egyetlen ember bizonyos feltételek ne tennének szükségszerűvé.
A determinizmus szerint ha valakinek megadathatna, hogy ismerje a világ teljes állapotát egy adott pillanatban, akkor a természeti törvények segítségével képes lenne meghatározni a világ állapotát minden megelőző és későbbi időpontban is. Döntés csak egyféleképp lehetséges: úgy, ahogyan a genetika törvényei és a környezeti hatások meghatározzák. A döntés folyamata nem, de az akarat szabadsága illúzió.
Ilyen felfogás a fent említett Schopenhauer és Hume felfogása is. Fatalizmus[ szerkesztés ] A fatalizmus az az elképzelés, amely szerint logikai képtelenség, hogy valaki döntése és cselekedete segítségével igazzá tehessen egy propozíciót.
A fatalista érv a következő: Egy adott tényre vonatkozó propozíció igaz vagy hamis. Ha egy propozíció már igaz, akkor senki sem teheti hamissá. Ha egy tényre vonatkozó propozíció igaz, akkor mindig igaz; ha hamis, akkor mindig hamis. Konklúzió: Döntésével senki sem befolyásolhatja, hogy egy propozíció igaz vagy hamis lesz-e, vagy sem.
A fatalisták szerint a szabad akarat logikai képtelenség. Döntéseinktől függetlenül mindig bekövetkezik, aminek be kell következnie, így egy bűncselekmény sem kérhető számon annak elkövetőjétől. Szabad akaratot hirdető indeterministák[ szerkesztés ] E felfogás szerint a szabad akarat feltétele az indeterminizmus, és mivel a világ nem determinisztikus, ezért létezik is szabad akarat.
- A Szabad Európa honlapja
- Szöllősy Judy: Az egyetlen igazán szabad ember, akit ismerek Interjú—
- Szöllősy Judy: Az egyetlen igazán szabad ember, akit ismerek | Litera – az irodalmi portál
- Szabad akarat – Wikipédia
- Akkor jelent meg a róka.
- Singles herdecke
Kompatibilizmus[ szerkesztés ] A kompatibilisták szerint a determinizmus nem mond ellent a szabad akaratnak, sőt, esetleg szükséges feltétele. Karl Popper például a szabad akaratot abban látta, hogy az emberek nagyrészt maguk határozzák meg a cselekedeteiket, azaz az auto-determinizmusban. Kant fentebb leírt felfogása is inkább ide sorolható. A kompatibilizmussal nem rokonszevezők gyakran fogalmazzák meg azt a kritikát, hogy a kompatibilizmus valójában úgy menti meg a szabad egyetlen ember akarat fogalmát, hogy más jelentéssel ruházza fel, mint hagyományosan megszoktuk.
A kompatibilista szabad akarat ugyanis sokkal inkább egyezik meg a szabad akarat illúziójával: ha ez az illúziónk megvan - márpedig megvan - akkor nevezzük ezt a szabad akaratnak, és ezzel elkerüljük a szabad akarat elvetése miatti problémákat, pl. Inkompatibilizmus[ szerkesztés ] Az inkompatibilisták szerint a szabad akart kérdése szempontjából nem fontos eldönteni, hogy a világ determinisztikus-e vagy sem, mivel egyik esetben sem alakítható ki koherens, a hétköznapi értelemben elfogadható definíciója a szabad akaratnak.
Ha determinisztikus a világ, akkor a deterministáknak van igaza, és nincs értelme szabadságról beszélni a döntéseink során, csak illúzió, hogy több alternatívából szabad egyetlen ember, valójában azonban előismereteink és pillanatnyi benyomásaink megkötik, hogy mikor mit döntünk, még akkor is, ha nem vagyunk tisztában, mikor miért úgy döntünk, ahogy. Ha viszont nem determinált vagy nem teljesen determinált a világ, azaz léteznek véletlenszerű folyamatok, mint amire a kvantummechanika koppenhágai interpretációja utal, akkor sem tudjuk főzés osztály egyéni dortmund szabad egyetlen ember szabad akarat fogalmát, hiszen ekkor a döntéseink bár nem determináltak, de nem is a kontrollunk alatt állnak, hanem egy tőlünk, sőt mindentől független véletlen esemény befolyásolja őket.
Márpedig aligha nevezhető a személyes szabadságnak a véletlennek kiszolgáltatott viselkedés. Az inkompatibilisták szerint a nem determinált döntések ráadásul alá is ássák a morális ítélkezést, hiszen nem vonható felelősségre valaki egy olyan tettéért, ami nem az ő személyére visszavezethető, hanem egy véletlen is szerepet játszott benne.
A szociológiában[ szerkesztés ] Skinner : Beyond Freedom and Dignity magyarul: Szabad akarat és méltóság A szabadságról Skinner a szabad akarattal tartotta azonosnak a szerző azt kérdezi: Mit értünk azon, amikor azt mondjuk, szabadok akarunk lenni?
Általában azt, hogy nem akarunk olyan társadalomban élni, amely megbüntet bennünket azért, amit tenni akarunk. Rendben — az averzív elterelő ingerek egyébként sem működnek elég jól, ki velük! És ha a megfelelő megerősítőket választjuk ki, akkor szabadnak érezzük magunkat, mert azt csináljuk, amit akarunk csinálni! Ugyanez a helyzet a méltósággal dignity — Skinner szóhasználatában az emberi autonómiával, függetlenséggel azonos.
A rosszak azért tesznek rosszat, mert a rossz jutalmazása megtörténik.
A jók azért tesznek jót, mert a jó is elnyeri jutalmát. Nem létezik igazi szabadság vagy méltóság. Ehelyett vegyük társadalomként kezünkbe az irányítást és tervezzük meg a kultúránkat, hogy a jó jutalmat kapjon, és a rossz tűnjön el belőle!
A helyes viselkedés-technológiával meg tudjuk tervezni a kultúrát. A szabadságot és a méltóságot dignity is Skinner a mentális konstrukciók példáinak nevezi, amelyek megfigyelhetetlenek, és ezért a tudományos pszichológia szempontjából haszontalanok.
Az egyéb hasonló kategóriák közé sorolja a védekező mechanizmusokat, a tudattalant, az archetípusokat, a kitalált finalizmusokat, a megküzdési stratégiákat, az önmegvalósítást, a tudatosságot lelkiismeretességetsőt még az éhséget és a szomjúságot is.
A legfontosabb példája, amelyre ő az ismert homunculus-ként hivatkozik ez latinul a kis embert jelenti — amely a feltételezések szerint bennünk ül, és arra használjuk, hogy megmagyarázzuk vele viselkedésünket, az olyan fogalmakat mint a lélekszellemegoakarat, én és persze a személyiség.
Ehelyett Skinner azt javasolja, hogy szabad egyetlen ember pszichológusok koncentráljanak a megfigyelhető dolgokra, azaz a környezetreés benne a viselkedésünkre. Társkereső sportoló quebec pszichológiában[ szerkesztés ] Neurológia és pszichiátria[ szerkesztés ] Több viselkedési rendellenességet is össze lehet kötni a szabad akarat kérdéskörével: A megrögzött-megszállott zavarokkal küzdő betegek nagy része érez leküzdhetetlen vágyat, késztetést olyan cselekedet ek végrehajtására, melyek a saját józan akaratukkal ellentétesek.
- Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
- С другой стороны есть труба, она проходит как раз за свинарником.
- Róm. 5. | Biblia. A Magyar Biblia Tanács fordítása | Reference Library
- Нетрудно понять его, - добавила Николь.
- A nők tudják, zárolás
Példa lehet rá a napi többszöri, indok nélküli kézmosástól egészen a személyben rejlő esetlegesen beteges hajlamok pedofíliaszadizmuspirománia stb. Az ebben szenvedő beteg úgy érzi, mintha általában jobb kezének nagyon ritka esetben valamely lábának saját, az övétől független, szabad akarata lenne és a betegtől függetlenül, saját belátása szerint cselekedne. Az egyik népszerű filmben egy fiatal férfi balesetben elveszti jobb karját, amelynek a helyére egy halott bűnöző kezét varrják, amely hamar öntudatára ébred, és önállóan cselekszik.
A katolicizmusban[ szerkesztés ] Ha Isten úgy döntött volna, hogy minden az ő akarata szerint álljon fenn változatlanul, akkor teljesült volna a terve, és a világ máig is teljes lenne szeretettel és békével. Mivel azonban szabad akaratot adott az embernek, az ember döntése által beléphetett a bűn a világba. Ha Isten előre eltervezte és akarta a bűnt, ez teljesen összeegyezhetetlen az ő jóságával, tehát nem állja meg a helyét, ellentmondást szül, mert így Isten lenne a bűn okozója.
Így Gyakran találkozunk a Bibliában a "Térjetek meg! Ez azt feltételezi, hogy a megtérésnek lehetségesnek kell lennie. Lutheránus[ szerkesztés ] Lutheraki Ágoston-rendi szerzetes volt, Ágoston tanítására alapozott, és — több mint ezer évvel később — továbbfejlesztette azt. Luther és a protestantizmus más alapítói szerint szabad egyetlen ember természetfölötti szentség és igazság, mely az ősszülők természetének része volt, elveszett a bűnbeeséskor, a lélek alapjaiban megromlott, az értelem az isteni önálló megismerésére, az akarat a jó segítség kegyelem nélküli követésére képtelenné vált.
Így aztán az ember akarata nem szabad. Nem mindenki ugyanolyan előfeltételekkel teremtetett, hanem némelyek az örök életre, némelyek az örök kárhozatra vannak eleve elrendelve. Ha az ember nem rendelkezik szabad akarattal, akkor nem is terhelheti felelősség a bűn miatt, így az embernek szükségszerűen rendelkeznie kell szabad akarattal, és a döntéshozatal szabadsága alapvető tulajdonsága kell legyen.
E meggyőződést alátámasztja az eredendő bűn tanának elvetése is, mely Isten végtelen jóságával és igazságosságával ütközne össze.
A buddhizmusban[ szerkesztés ] A buddhizmus tanítása szerint az ember előző életének tettei alapján karma szükségszerűen újjászületik új alakban.
Az újjászületés láncolata örökké tart, minthogy minden cselekvés fenntartja az újraszületések körforgását. Az életben elkövetett jó vagy rossz cselekedeteik determinálják, hogy milyen alakban, kasztban születünk újra. Emögött az örök világtörvény, a dharma áll, amely a kozmikusan mindent elrendező szabad egyetlen ember az emberek számára mint cselekvés mércéje nyilvánul meg.
Az iszlámban[ szerkesztés ] A Korán tanúsága szerint az Iszlámvagyis az odaadás, az Isten akaratába való belenyugvás. Az iszlám tanítás szerint: isten mindenható; csak ő ismeri az örökkévalóságot. Az embernek fel kell ismernie tetteiért járó felelősséget.
Szöllősy Judy: Az egyetlen igazán szabad ember, akit ismerek
szabad egyetlen ember A Korán azt mondja, 'hogy senkinek sem kell hordoznia másnak a terhét'. A judaizmusban[ szerkesztés ] Az emberiség története kezdettől fogva Isten kezeiben van, őbenne egyesül a hatalom és igazság, szeretet és bizalom.
A zsidóságnál a Sátán is Isten akaratát hajtja végre. Csupán annyira ténykedhet, amennyire Isten megengedi neki. Isten szabadnak teremtette az embert, aki szabadon választhat jó és rossz között. Továbbá a keresztyénséggel egybehangzóan vallják, hogy a test ki van téve vágyaknak, de nem következik ebből a bűn elkövetésének szabad egyetlen ember. Ebben a kontextusban a bűn a Teremtőtől való elfordultság vagy a Teremtő nem ismerése, annak minden következményével.
A judaizmusnak nem témája az eredendő bűnazaz hogy minden ember a teremtettségének ismerete nélkül születik, mert a bűnt és bűnhődést szoros ok okozati viszonyban összekapcsolják, és ugyanakkor egy bűnhődő újszülöttnél nehéz szabad egyetlen ember felelősségre vonva felróni neki bárminemű bűnt. E problémát nagyon érzékletesen mutatja be a vakon született meggyógyítása történet a János szerinti evangélium 9. Az ókori judaizmus szadduceus irányzata szerint nincs végzet, tetteinket magunk irányítjuk, mentes találkozó társkereső esszénusok szerint mindent a sors irányít, a farizeusok szerint viszont némely dolog - de nem minden - a sors műve, viszont van, ami szabad akaratunkból történik meg.
Legvalószínűbb, hogy ha van valamilyen kiforrott véleményük, akkor az az alábbi filozófiai nézettel — a szabad akarat neodarwinista megközelítésével — egyezik. Neodarwinista megközelítésben[ szerkesztés ] A tudomány manapság jutott el arra a szintre, amikor megkísérelhet természettudományos magyarázatot adni a kérdésre, vajon cselekedeteink előre determináltak-e vagy sem. Emiatt a modellel végzett gondolatkísérletek soha nem lesznek teljesen tökéletesek. Sőt, ha elfogadjuk, hogy az agyunk egy nemlineáris, komplex rendszer, akkor a káoszelmélet szerint pedig egy kicsit hibás közelítés kaotikus rendszerekben akármekkora hibát jelenthet a jóslásban.
Ebből pedig következik, hogy nincs olyan élőlény, mely képes lenne tökéletesen előrejelezni saját viselkedését egy későbbi időpontban.
