Költsége nem választ
Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem A felsorolás példálózó, nem taxatív. Az összevont adóalap Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló, nem költsége nem választ tevékenységből származó és egyéb jövedelmek összege, melynek — kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában, vagy ha annak figyelembevételét nemzetközi szerződés vagy a viszonosság lehetővé teszi — részét képezi a külföldről származó előzőek szerinti jövedelem is.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításának — az szja-törvényben meghatározott kivételekkel — két módszere ismert. Ez utóbbi módszer alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben [ 4 ] az önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, továbbá az önálló tevékenységével összefüggésben kapott költségtérítésével szemben sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.
A 10 százalékos költséghányad alkalmazását megelőző évekből költsége nem választ összes elhatárolt veszteségből a költséghányad alkalmazásának éveire százalék szintén elszámoltnak minősül.
Általános szabályként az önálló tevékenységből származó bevételt az szja-törvény 2. Önálló tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel is, amelynek adózására az szja-törvény választási lehetőséget enged, és a magánszemély az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adózást választja pl.
Ide kell érteni a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó bevételt is, azzal, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az ún. Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint az akárcsak részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet az szja-törvénynek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései költsége nem választ nevesítenek jellemzően előforduló költségként.
A rendelkezést a lakástól elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott egyéni vállalkozói tevékenység hatókörében és feltételeként ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is szükséges dolog eszköz, berendezés használata, szolgáltatás igénybevétele esetén csak akkor kell alkalmazni, ha az szja-törvény a személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás magáncélú hasznosítását, használatát, igénybevételét vagy annak lehetőségét egyébként adóztatható körülményként határozza meg.
Ilyennek kell tekinteni az úthasználatra jogosító bérlet, jegy magáncélú használatát, azzal, hogy az e címen elszámolt költségből — az egyéni vállalkozó döntése szerint — vagy a magáncélú használatra jutó tételes elkülönítéssel megállapított rész, vagy az elszámolt költség 50 százaléka minősül vállalkozói kivétnek.
Ha az egyéni vállalkozó kutatási részleg felesége 71 adott személygépkocsi után megfizeti a cégautó adót, az előbbi szabályt nem kell alkalmaznia. Vállalkozói kivét esetén a bevétel megszerzésének időpontja — általában — a költségelszámolás napja. Ha azonban a vállalkozói kivét felvételét az ennek minősülő költség elszámolását az költsége nem választ ellenőrzés során tárja fel, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja, de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napja a bevétel megszerzésének időpontja.
Az önálló tevékenységből származó bevételnek része az azzal összefüggésben kapott költségtérítés is. Ez azt jelenti praktikusan, hogy a magánszemély csak tételes költségelszámolás választása költsége nem választ tudja a költségtérítéssel kapcsolatos effektív költségeit érvényesíteni, míg a 10 százalék költséghányad alkalmazásakor a költségtérítés 90 százalékát is le kell adóznia.
A jövedelem számítás során nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amellyel kapcsolatosan a magánszemély átalányadózást vagy tételes átalányadózást választott, amelyet az szja-törvény rendelkezései szerint a magánszemély nem kíván az összevont adóalapjába beszámítani, tudomásul véve, hogy az adót önadózás helyett a kifizető vonja le és fizeti be, [ 8 ] amelyet törvényi rendelkezés alapján nem kell az összevont adóalapba beszámítani, amelyet természetbeni juttatás, illetve kamatkedvezmény címén kap a magánszemély.
A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezései alapján költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott vissza nem térítendő támogatásból az a rész számít az adóévben bevételnek, amely megegyezik a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költségek összegével, az értékcsökkenési leírást is beleértve.
A részben vagy egészben visszafizetett támogatás nem bevétel, de a visszafizetésre tekintettel teljesített késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény nem számolható el költségként. A már bevételként elszámolt, de utóbb visszafizetett támogatás önellenőrzéssel rendezhető. Költséget az szja-törvény 3.
Speciális szabályok vonatkoznak az erdő véghasználattal érintett kitermelt költsége nem választ lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel adóztatására. Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása Az önálló tevékenységből származó jövedelmet elérő magánszemély adófizetési adóelőleg-fizetési kötelezettségének attól függően, hogy kifizetőtől vagy nem kifizetőtől éri el a jövedelmét levonásos módszerrel vagy önadózás formájában tehet eleget.
A kifizetőre munkáltatóra vonatkozó szabályok A kifizető a munkáltató az önálló tevékenységet végző magánszemély részére történő kifizetéskor juttatáskor is köteles megállapítani és levonni a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki juttatamely esetében a bevételből megállapított költsége nem választ részét képezi az összevont adóalapnak. A kifizetőt bevallási és befizetési kötelezettség is terheli a levont adóelőleg tekintetében.
Nem terheli kifizetői adóelőleg-levonás — fő szabályként — az őstermelői tevékenységből származó bevételt, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor juttatáskor bemutatja az őstermelői igazolványát vagy a regisztrációját tanúsító iratot. Ha a magánszemély az említett iratokat nem tudja költsége nem választ, de a kifizető az szja-törvény 6. Nem kell adóelőleget vonnia a kifizetőnek az egyéni vállalkozótól sem, ha az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti a vállalkozói igazolványa az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.
Az költsége nem választ alapja önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevételből a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározott rész, de legalább a bevétel 50 százaléka. Költségnyilatkozat hiányában a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek adóelőleg-alapként figyelembe vennie. Költségtérítés esetén a bevételből a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával, költségnyilatkozat hiányában az szja-törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költség figyelembe vételével meghatározott rész, ilyen jogszabályi rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege, önálló tevékenységből származó bevétel költségtérítésénél a bevétel 90 százaléka az adóelőleg-levonás alapja.
NAV - Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem
A magánszemély a nyilatkozatot, az állami adóhatóság által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal, legkésőbb a kifizetés statisztikák társkereső időpontjában teheti meg. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely önálló tevékenységből származó bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában költség levonását kérte, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett ugyanilyen típusú bevétele alapján sem határozhatja meg a jövedelmét a 10 százalék költséghányad alkalmazásával.
A kifizető az önálló tevékenységből származó bevételt terhelő adóelőleget a bevételből meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs százalékos adómérték szorzatában állapítja meg.
A magánszemély legkésőbb a kifizetés juttatás időpontjában nyilatkozhat arról, hogy a kifizető az adóév elejétől összesítse az általa kifizetett juttatotta magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat, és az egyes kifizetett juttatott bevételeket terhelő adóelőleget a fő szabálytól eltérően ún.
Ennek során a bevételt terhelő adóelőleg az adóelőleg-alapok összegére az adótábla szerint várható számított adó, csökkentve a kifizető által már korábban kifizetett juttatotta magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján már megállapított és levont adóelőlegek összegével; művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla számlák alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele i után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg-fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint önadózás formájában teljesíti.
Ekkor a kifizető adóelőleget nem von le. A magánszemély az előzőek szerinti nyilatkozatát az állami adóhatóság által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal teszi meg. költsége nem választ
A magánszemély e nyilatkozatában feltünteti az adóterhet nem viselő járandóságainak várható éves összegét is, melyet a kifizető az szja-törvény Amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleget, illetve annak le nem vont részét köteles a negyedévet követő hónap A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adóévet követő január éig magánszemélyenként, negyedéves bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.
A magánszemély adókötelezettségei A magánszemély — kivéve, ha a bevételt terhelő adóelőleg megállapítására és levonására a kifizető munkáltató köteles — negyedévente, a negyedévet követő hónap Az adóelőleg alapja önálló tevékenységből származó bevétel esetén — a magánszemély döntése szerint — vagy a bevételből az szja-törvény rendelkezései szerint a jövedelem megállapításánál elszámolható költség levonásával megállapított rész, vagy a bevétel 90 százaléka.
Költségtérítés esetén az szja-törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség elismert költség figyelembe vételével meghatározott rész, míg ilyen jogszabályi rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege, önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka az adóelőleg alapja.
Önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a magánszemély — az előző rendelkezések helyett — választhatja, hogy az adóelőleg alapja a bevételből az szja-törvény rendelkezései szerint a jövedelem megállapításánál elszámolható költség levonásával megállapított rész.
Elszállt a Fidesz kihelyezett frakcióülésének költsége
Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely önálló tevékenységből származó bevételét terhelő adóelőleg megállapításánál költséget vont le, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett ugyanilyen típusú bevétele alapján sem határozhatja meg a jövedelmét a 10 százalék költséghányad alkalmazásával. A magánszemély által megszerzett bevételt terhelő adóelőleg csökkenthető legfeljebb 0 forintig a szja-törvény A magánszemélynek az adóévben általa megszerzett adóterhet nem viselő járandóságok összegével is számolnia kell, az szja-törvény Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításánál a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév során összevont adóalapja meghaladja az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, akkor az említett értékhatár túllépését eredményező minden bevételének kifizetését megelőzően nyilatkozik a kifizető k nek, hogy a továbbiakban az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általános szabályok szerint vonja le.
A kifizető a nyilatkozatban foglaltaktól nem térhet el. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóév végén emiatt mutatkozó befizetési különbözet 12 százalékát adóelőleg-különbözet költsége nem választ megállapított adó köteles az adóévre vonatkozó bevallásában megállapítani, bevallani és — az adóbevallás benyújtására előírt határidőig — megfizetni.
A kis összegű kifizetések [ 11 ] Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján a 15 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy írásban nyilatkozik arról, hogy az összevont adóalapjának részeként kíván utána adózni.
Az első esetben a bevétel egésze jövedelem és az adó mértéke az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs százalékos adómérték.
A második fordulat esetén a magánszemélynek és a kifizetőnek is az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására költsége nem választ általános szabályok szerint kell eljárnia. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének ideértve a földjáradékot is és más ingatlan bérbeadásából származó bevételének az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék.
Nem termőföld ingatlan bérbeadása esetén, az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan, a magánszemély az adóbevallásában választhatja az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását.
Ebben az esetben a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett adó adóelőlegnek minősül.
A fiókok maximális számának korlátozása kezelői fiókok esetében
Egyéb adózási szabályok Az egyéni vállalkozói, illetve a költsége nem választ őstermelői tevékenység megszüntetése esetén speciális szabályok szerint kell eljárni a bevételek és a költségek elszámolása során. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a 4. Járulékfizetési kötelezettség [ 12 ] A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező jövedelem megléte.
Az önálló tevékenység esetén is mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély. A kifizetőnek illetve ebben az esetben a foglalkoztatónak nemcsak az adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől, hanem a biztosítási jogviszony elbírálása mellett a járulékokat is, illetve saját magát is terheli járulékfizetési kötelezettség.
Az egyéni vállalkozó, illetve a mezőgazdasági őstermelő saját maga teljesíti - a külön tájékoztató füzetben ismertetett - járulékfizetési kötelezettségét. A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban munkát végző személyek közül: a megbízási, a felhasználási szerződésen alapuló tevékenységet önálló tevékenységnek kell tekinteni.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemélyek a törvény rendelkezése szerint akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.
Járulékalapot képező jövedelem többek között az szja-törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az szja-törvényben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is.
Az szja-törvénynek az önálló tevékenységet folytatók költségelszámolására vonatkozó rendelkezései alapján a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén a járulékalap meghatározásakor maximum 50 százalékos költségrész vehető figyelembe, és nem járulékalap a 10 százalékos költséghányad sem. Amennyiben a magánszemélynek nincs az előzőekben ismertetett járulékalapot képező jövedelme, a szerződésben meghatározott díjat kell járulékalapnak tekinteni.
A felhasználási szerződésen alapuló biztosítási jogviszony megállapítása során járulékalapként csak a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként járó díj összege nem képez járulékalapot, ezért ezt a jövedelemrészt a költsége nem választ kötelezettség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni. A biztosítási kötelezettség megállapítása Főszabályként a biztosítást havonta kell elbírálni és a biztosítási kötelezettség megállapításánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
E szabály nem alkalmazható akkor, ha a magánszemélyt a foglalkoztató munkaviszony, és pl.
A fiókok maximális számának korlátozása kezelői fiókok esetében - Google Ads Súgó
Ebben költsége nem választ esetben a biztosítást mindkét jogviszony tekintetében külön-külön kell elbírálni. Amennyiben a díjazás kifizetésére nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetve a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díj kifizetésekor kell elbírálni.
A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a költsége nem választ jövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári költsége nem választ a számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
Ha a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontja nem állapítható meg, vagy vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként: a tevékenység időtartamát, teljesítésre irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig eltelt időtartamot kell figyelembe venni. Az előzőektől eltérően felhasználási szerződésen alapuló biztosítási jogviszony elbírálása során a szerződés megkötésétől a mű elfogadásáig tartó időtartam vehető figyelembe.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek biztosítása akkor is fennáll a jogviszony időtartamán belül, ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.
Társkereső online árösszehasonlító létrejön a biztosítási jogviszony és van járulékalapot képező jövedelem, a biztosítást meg kell állapítani és a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a megbízási szerződésben kikötött díjazás és a szerződés időtartama alapján a biztosítási jogviszony nem jön létre, a megbízónak és a megbízottnak sincs járulékfizetési kötelezettsége, de a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállhat.
Ekkor a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg. Amennyiben a művészeti tevékenységet folytató magánszemély megteszi a nyilatkozatát, rendelkezik adószámmal, az adóelőleg fizetését magánszemélyként teljesíti.
Az előadóművész biztosítási jogviszonyát ebben az esetben is a tevékenységre vonatkozó szerződés szerinti szabályok alapulvételével el kell bírálni. Ilyen esetben a járulékalapot képező jövedelem költsége nem választ szerződésben meghatározott díj. Az előadó művész biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadás megtartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként előadásonként legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését megalapozó jogviszonyokból származó jövedelem után a foglalkoztató a társadalombiztosítási, a biztosított a nyugdíjjárulék- tagdíj- fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvényben [ 15 ] meghatározottak szerint teljesíti. Az önálló tevékenységet végző magánszemély adóhatósági nyilvántartásba vétele Az adóhatóság az adóköteles bevételszerző tevékenységet folytató magánszemélyt, a külön erre a célra szolgáló nyomtatványon teljesített írásbeli bejelentkezése alapján nyilvántartásba veszi [ 16 ], erről őt értesíti, és egyidejűleg tájékoztatja költsége nem választ nyilvántartásban szereplő adatáról is.
Adóköteles tevékenységet az Art. Az adószám megállapítása érdekében a magánszemélynek költsége nem választ tevékenysége megkezdése előtt eleget kell tenni bejelentési kötelezettségének. Az adószám az adózó azonosítására szolgál, ezért azt minden, az adózással összefüggő iraton fel kell tüntetni, és közölni kell mindazokkal a kifizetőkkel, akik amelyek a magánszemély részére kifizetést reutlingen tudják. Az egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet [ 18 online ismerős vége folytató magánszemély a székhelye szerint illetékes, körzetközponti feladatokat ellátó települési fővárosi, kerületi önkormányzat jegyzőjéhez intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kéri az adószám megállapítását.
Ezzel toulouse tini helyszíni találkozón magánszemély teljesíti az adóhatósághoz a bejelentkezési kötelezettségét is. A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az adóhatósághoz be kell jelenteni a könyvvezetés módját, az iratok őrzésének helyét, ha az nem azonos a székhelyével vagy lakóhelyével.
Abban az esetben, ha a magánszemély vállalkozói igazolványhoz nem kötött gazdasági egyetlen lakás hanau folytat az szja-törvény 3. Ilyenkor a tevékenység megkezdése előtt kell az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban teljesíteni a bejelentési kötelezettségét az adóhatóság felé. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély [ költsége nem választ ], ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet azaz nem alanya az áfatörvénynek [ 23 ] adószám nélkül adóazonosító jel birtokában is teljesítheti adókötelezettségét.
Nem minősül gazdasági tevékenységnek és így nem keletkeztet áfaalanyiságot a munkaviszonyban vagy olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyban végzett költsége nem választ amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában.
Nyilvántartási kötelezettség Az önálló tevékenységet végző magánszemély is köteles lehet a szja-törvény 5. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi nyilvántartás, továbbá a mezőgazdasági őstermelői igazolvány részét képező betétlap.
Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásából később sem változtathatja meg. Ha a magánszemély az szja-törvény rendelkezései szerint az adóév során veszíti el az általa választott alapnyilvántartás vezetésének a jogát, akkor a változás napját megelőző nappal köteles az addig vezetett nyilvántartást lezárni, és a lezárt alapnyilvántartásban összesített adatokat az új alapnyilvántartásba nyitó adatként bejegyezni.
A lezárt alapnyilvántartást és az abban szereplő adatokat alátámasztó bizonylatokat a magánszemély köteles elévülési időn belül megőrizni.
Elszállt a Fidesz kihelyezett frakcióülésének költsége - scleroderma.hu
Az alapnyilvántartás vezetésére nem kötelezett magánszemély a más önálló tevékenységből és a nem önálló tevékenységből származó bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti. Részletező nyilvántartás például a vevők nyilvántartása, a gépjármű-használati nyilvántartás, az alkalmi foglalkoztatás nyilvántartása, a leltár stb.
A magánszemély a részletező nyilvántartások közül csak azokat köteles vezetni, amelyek adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek. Ennek a döntésnek ugyanis nincs hatása az egyéb önálló tevékenységből származó jövedelmek adózási módszerére. Letölthető dokumentumok.
- NAV - Mezőgazdasági őstermelői tevékenység ben Gyakran ismételt kérdések
- 973 ingyenes társkereső
- A jogszabály mai napon
